Saját blogot indítok. Nem tudom miért, de innen  az itthoni gépemről nem tudok képeket feltölteni a blogra. Most kettővel is próbálkozom, az egyik gyengébb, mint a másik. Nem akarok ezzel a technikai problémával ennyit foglalkozni, mert tartalommal szeretném feltölteni.

Potluck: két hete volt, és nagyon jól sikerült. 22-en voltunk, eddig ez a legtöbb. Bár nagyon remélem, hogy ebből kinő egy még nagyobb közösség, és tényleg egyre többen leszünk.

A bökkenő az, hogy eredetileg ezt Vali úgy találta ki, hogy elindítja, aztán majd megy minden a maga útján tovább, minden alkalommal valaki önként jelentkező vállalja a házigazdaságot. Csakhát ez nem ilyen egyszerű, most pl. nincs hely a következő partira. Nem tudom ilyen esetben mi lenne a leghelyesebb döntés, újra a Wisoft-ban, vagy Valinál, vagy egyszerűen maradjon el? ez utóbbit nem szeretném.kjs

Tegnap a Világközepén volt buli, Zsanettet arra kérték, hogy ott a konyhában mutassa be a makrobiotika fortélyait, és egy olyan potluck-ot tartson, ami egyben makrobiotikus tanfolyam is. Én is ott voltam, olyan nyersételeket vittem, ami beleillik a makrobiotika nyerset evő részébe. Mandulatej, nyers paradicsomleves, és gyümölcslapok almával, banánnal töltve.

Hát ez a keverék nem igazán volt sikeres. Rengeteg pénzt költött a piacon, és mivel nem tanfolyam volt, bevétel az gyakorlatilag nulla. Az ételek fele nem készült el, mert sokkal többet szeretett volna, mint amennyi sikerült. A brokkoli fasírttal nagyon sokat dolgoztunk, de mire készen lett, addigra pont már ment mindenki haza. A napsaláta nem tudom miért maradt "csak" darabokra vágott sárgarépa halom. Az avokádó saláta viszont isteni lett. Zita hozott otthonról töklevest, meg valamilyen rizses ételt, meg készült még rizstejből tejbedara, úgyhogy nem maradt senki éhes. Az engem zavart egy kicsit, hogy akik miatt, akik miatt az egész potluck kívánságra átment főzőtanfolyamba, na azok vagy nem jöttek el, vagy csak a végére értek oda. Az egész főzésből nem láttak semmit.

Szerintem maradjon a potluck az, ami eredetileg. Hozzon mindenki otthonról valamilyen finomságot, és kerüljön mondjuk mindenkinek ezer forintba. Ez nem vészes, mégis hozzájárulunk a költségekhez. És legyenek főzőtanfolyamok, fix összegért, amit úgy kell kiszámítani, hogy semmiképp sem legyen veszteséges a dolog. És nem szabad ilyen hatalmas mennyiségeket készíteni, mert nem az a cél, hogy jóllakassuk a társaságot, hanem, hogy megtanuljanak főzni, és hogy megkóstolják.

Te