Nyamvadtabb, mint az állat ...
Van, akinek lyukas a foga, hamar kopaszodik, allergiás vagy fejfájós, megromlott a látása, székrekedéses, és így tovább a végtelenségig. És ezek csak felszíni jelenségek, amelyeket mindenki maga is észrevesz. Ha orvos vizsgál meg, még több bajra derülhet fény. Hányféle betegség gyötri az emberiséget? Száz? Ötszáz? Ezer? Lehetséges, hogy valóban nyamvadtabbak vagyunk, mint a vadállatok?
Dr. Edward Howell, Amerika egyik vezető biokémikusa és táplálkozás-kutatója szerint az ember tovább és egészségesebben élhetne, ha jobban ügyelne értékes enzimjeire. Ennek egyik fő bizonyítéka, hogy a természetben élő állatok statisztikailag hosszabb életűek, mint az ember, és csak néhány természetes halálok okozza elmúlásukat.
Az enzimeknek három osztálya létezik:
- az anyagcsere enzimek, amelyek a testünket működtetik;
- az emésztőenzimek, amelyek a táplálékunkat emésztik;
- és a nyers ételekben található táplálék-enzimek, amelyek megkezdik az étel megemésztését.
A főtt étellel baj van?
Dr. Howell elmélete szerint a táplálék elfogyasztásakor a nyers ételekben lévő enzimek – vagy az enzimpótlók – jelentős mértékű emésztést végeznek el, s így csökkentik a szervezet saját enzimpotenciáljának felhasználását. A főzéshez használt hő tönkreteszi az összes táplálék-enzimet, s emiatt az organizmus arra kényszerül, hogy több enzimet termeljen. Ettől pedig megnagyobbodnak az emésztőszervek, legfőképpen a hasnyálmirigy. Ha túl nagy mennyiségű emésztőenzimet kell előállítania, az enzimpotenciál esetleg már nem képes elegendő anyagcsere-enzimet kitermelni, hogy helyrehozza a szerveket ért károkat, és a test legyőzze a betegségeket.
Elpazarolt enzimek
Amikor fiatalok vagyunk, a belsőleg, magunk termelte enzimek sejtmegújító hatásának köszönhetően szépek vagyunk, üdék és energikusak. Enzimjeink támogatják a gyors növekedést és többnyire segítenek kivédeni a súlyos betegségeket is. De korunk előrehaladtával belső enzimjeink kifogynak. Enzim-energiánk nagy részét meggondolatlanul elpazaroljuk életünk során. Az a szokás, hogy az ételt megfőzzük és vegyi anyagokkal feldolgozva esszük, valamint az alkohol, kábítószerek és az egészségtelen ételek fogyasztása hatalmas mennyiségű enzimet von el a véges készletből. Hacsak nem teszünk ez ellen, emésztő és betegség-elhárító képességünk gyengül, ami akkut egészségügyi panaszokhoz, elhízáshoz, krónikus betegségekhez és végső soron idő előtti halálhoz vezethet.
Dr. Howell szerint egészségünk legjobb megőrzéséhez, élettartamunk meghosszabbításához a táplálékokban rejlő enzimek jelentik a kulcsot, amelyeket az élő ételekből nyerhetünk, mint például a friss nyers zöldségek, gyümölcsök, csírák, pasztörizálatlan tejtermékek és pótlólagos táplálék-enzimek.
Az élő, nyers ételeken alapuló étrend révén takarékoskodhatunk enzimjeinkkel, hogy fenntartsuk a belső egyensúlyt. Ahogy testünk visszanyeri erejét és életenergiáját, annál inkább meg tudjuk tartani normális testsúlyunkat, le tudjuk győzni a betegségeket és elő tudjuk segíteni saját gyógyulásunkat.
Saját véleményem:
A szerző egész életét az enzim kutatásnak szentelte. Milyen szerencsés… azzal foglalkozott, ami a legjobban érdekelte. A könyv lényege össze van foglalva a Könyvajánlóban //gportal.hu/gindex.php?pg=25194113
Őszintén szólva – bár a mondanivalóval egyetértek - a könyv maga csalódást okozott nekem. Azt gondoltam, hogy egy egész élet kutatómunkája lesz benne összefoglalva. Ehelyett egy kicsit csapongó, kicsit csalódott és fáradt ember munkáját olvastam, tele nagyon régi és szerintem elavult kutatási eredményekkel. Nem a saját, hanem mások kutatási eredményeivel, kísérleteivel. Ennek az lehet az oka, hogy bár már a múlt század elején felfedezték az enzimeket, a szerző úgy érzi, hogy még mindig bizonyítani kell a létezésüket, mert még mindig van, aki kétségbe vonja ezt. A könyvet 1985-ben adták ki, tele van 1940-1960-as eredményekkel. Egy kicsi túlhaladtunk már ezen, nem?
Még egyszer: a következtetéssel egyetértek, az élő, nyers ételeken alapuló étrend révén takarékoskodhatunk enzimjeinkkel, hogy fenntartsuk a belső egyensúlyt. (ehhez elég lett volna elolvasni a könyvről szóló összefoglalót. Nekem ennél többet nem adott ez a könyv)
Ennek ellenére ajánlom mindenkinek. Szívesen kölcsönadom annak, aki visszahozza, megvenni nem érdemes.
|